2016. december 8., csütörtök

A mese és szövegértés kapcsolata (2)



Az olvasáshoz vezető út első és második állomása

A szülők számára nem egyértelmű manapság, hogy az olvasáshoz vezető út első állomása az az altató- vagy ringatódal, amelyet a gyermek megszületése után először hall.
Ezt követik azok a további dalok és versikék, amelyekkel a körülötte élő felnőttek átvezetik őt a „kinti világba”.
Szavak és mozdulatok segítségével tanulja meg elkülöníteni saját testrészeit mikro- és makro-környezetétől, kísérő szavakkal tanul meg állni, járni, öltözni, mosakodni, táncolni, esőt és Napot hívogatni, állatokkal beszélgetni, betegségeket, kellemetlenségeket eltávolítani, és ahogy egyre nagyobb lesz, játékos-rímes rigmusokon keresztül sajátítja el a közösség írott és íratlan szabályait is.
Minden egyes életkori állomáshoz kapcsolódnak játékok, szövegek, amelyekből a gyermek valóban tanulhat, méghozzá a neki leginkább megfelelő módon, hiszen ezek a mondókák mindig személyre szabottan követték és követik a gyermek korát és fejlettségi szintjét, csak a felnőttől függ, hogy jó helyen és jó időben kapcsolja össze a gyerekben a látott és tapasztalt dolgokat az adott szöveggel.


Ez az összekapcsolás is tanítás:
A gyermek megtanulja, hogy mindannak, amit lát, hall és tapasztal, értelme, jelentése van. A későbbi fejlődés és tanulás során ezek a megfelelő időben átadott egyszerű rigmusok rengeteg hasznot hoznak. Sándor Ildikó néprajzkutató szerint
„a gyermek azonnal figyelni kezd az énekszóra vagy a jellegzetes, csak a mondókázáshoz kapcsolódó hanghordozásra, amely határozottan elválik a mindennapi beszédtől, s amely segíti a gyermek hallási figyelmének összpontosítását, ébrentartását, a más hangoktól-zajoktól való megkülönböztetést”[3]. 
Ezek a mondókák, dajkarímek, dalok és varázsszövegek tehát egyrészt biztonságérzetet teremtenek, másrészt fejlesztik a koncentrációt, harmadrészt pedig a költészet eszközei mellett megismertetnek az emberi gondolkodás alapstruktúráival is, úgy, mint például asszociáció, képi gondolkodás, elvonatkoztatás és fogalmi gondolkodás. Ezek mind-mind szükségesek ahhoz, hogy az olvasástanulás és maga az olvasás ne kínokat okozzon, hanem örömforrás legyen.

A korai dajkarímek változatos, gazdag nyelvi-formai világa azzal is előkészíti a beszédtanulást és az olvasást, hogy a szövegek játékos formában tanítanak meg koncentrálni egy szövegre: a nyelvi szerkezetek gyakori ismétlődése, a kérdés-feleletre épülő mondóka, a beszédhangokkal való játék, a halandzsa-szövegek arra „kényszerítik” az agyat, hogy gyors keresésben összekapcsoljon mondatokat, mozdulatokat, ismereteket.[4] Ráadásul ezek a szövegek a testséma, az irányok, a térérzékelés és térhasználat kialakításában is fontos szerepet játszanak, amely nélkül szintén nehezen tanul meg olvasni a későbbiek során a gyermek.

Az olvasáshoz szükséges előfeltételek (készségek elsajátítása játékos formában) megteremtése mellett a korai mondókák, dalok és játékok egyéb módokon is szolgálják az olvasás képességének kialakulását. A hagyományos műveltség megtartó erejében felnövő gyermekeket már születésüktől fogva körbevették azok a szóbeli „tanítások”, amelyek segítették őket abban, hogy minél több ponton kapcsolódhassanak saját magukhoz és az őket körülvevő világhoz. A mondókákat áthagyományozó/átadó felnőtt megtanítja arra a gyermeket, hogy mindennel, ami körülötte van, kapcsolatba lehet lépni.

Ha az élet első három évében ez a folyamat sikeresen lezajlott, és a gyermek biztonságos viszonyba került a körülötte lévő világgal, valamint a benne élőkkel, zökkenőmentesen lép majd át a mesék birodalmába, az olvasáshoz vezető út harmadik állomásába. Egyre gyorsabban fejlődő agya igényli az egyre bonyolultabban szerveződő történeteket, ugyanis a történetekre éhező tudat nem tud meglenni mesék nélkül. A történetekben való gondolkodás hozzátartozik az emberi kultúrához, s magához az emberi fajhoz. Mindarra, amit történeteken keresztül tanulunk meg vagy élünk át, sokkal jobban emlékszünk, mint azokra a tudáselemekre, amelyeket megtanultunk, vagy amelyeket a fejünkbe vertek.
A kognitív pszichológia egyik elmélete szerint „az emberi agy működése nem a logikára, hanem a történetek értésére van programozva.”[5]


[3] Sándor Ildikó: Tücsökringató. Ölbéli játékok. Budapest: Hagyományok Háza, 2005. p. 9.
[4] Uo. p. 10.
[5] Pink, Daniel H.: A megújult elme. Fordította Bozai Ágota. Budapest: HVG Kiadó, 2009. p. 103., 113.

2016. december 6., kedd

Mikulás versek



                                                                                                                               (A kép forrása)

Csányi György: Télapó kincsei

"Télapó! Télapó!
Hol van a te házad?
Ki adta? Ki varrta
báránybőr subádat?
Meleg, jó szívednek
honnan van a kincse?
Zimankós hidegben
van, ki melegítse?"
Szánomat szélsebes
három pejkó húzza,
kucsmás fenyők között
kanyarog az útja.
Nagy piros szívemnek
jóság a kilincse,
s édesanyák mosolygása
a legdrágább kincse.
Hidegben nem fázom
egyetlenegyszer sem:
az ő bársony pillantásuk
átmelenget engem.

Devecsery László: Jön a Mikulás
A Mikulás gyorsan eljő
feje felett nagy hófelhő.
Rénszarvasok húzzák szánját,
hó csipkézi a bundáját.
Kövér puttony van a vállán,
hópihe ül a szakállán.
Mikor hozzád megérkezik,
cipőd sok-sok jóval telik.
Hull a hó, nézd, odakint,
a Mikulás néked int.

Donászy Magda: Télapóka, öreg bácsi
Télapóka öreg bácsi,
hóhegyeken éldegél.
Hóból van a palotája,
kilenc tornya égig ér.
Miklós-napkor minden évben
tele tömi puttonyát,
mézes-mázos ajándékkal
szánkázik az úton át.

Gazdag Erzsi: Hull a hó
Hull a hó, hull a hó,
mesebeli álom,
Télapó zúzmarát
fújdogál az ágon.
A kis nyúl didereg,
megbújik a földön:
„Nem baj, ha hull a hó,
csak vadász ne jöjjön!"
Parányi ökörszem
kuporog az ágon,
Vidáman csipogja:
„Süt még nap a nyáron!"

Gazdag Erzsi: Honnan jöttél Télapó?
– Honnan jöttél Télapó?
– Hóországból, hol a hó
hegyvastagnyi takaró,
a tenger meg hat akó.
Jegesmedve barátom
varrta meg a kabátom.
Kibélelte bundával,
hogy az úton ne fázzam.
Szarvasomat befogtam,
szíves szóval biztattam:
"úgy szaporázd a lábad,
szél se érjen utánad."
Meseország (világos)
Hóországgal határos.
S Meseországból az út
egyenesen ide fut.
Szerencsémre nyitva volt,
útközben egy mesebolt.
Jöttek elém tündérek,
megkérdezték mit kérek.

Gyerekdal: Hull a pelyhes
Hull a pelyhes fehér hó,
jöjj el kedves télapó.
Minden gyermek várva vár,
vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó,
piros alma, mogyoró.
Jöjj el hozzánk, várunk rád,
kedves öreg télapó!
Nagyszakállú télapó,
jó gyermek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót
rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig,
kis cipőcske megtelik.
Megtölti a télapó,
ha üresen látja.

Gyerekdal: Pattanj pajtás
Pattanj pajtás, pattanj Palkó,
nézd, már nyílik ám az ajtó,
Kinn pelyhekben hull a hó,
s itt van, itt a télapó.
Meg-megrázza ősz szakállát,
puttony nyomja széles vállát,
Benne dió, mogyoró,
itt van, itt a télapó.

Gyerekdal: Télapó itt van
Télapó itt van, hó a subája,
Jég a cipője, leng a szakálla.
Zsák, zsák, teli zsák, piros alma, aranyág.
Két szarvas húzta, szán repítette,
Gömbölyő zsákját százfele vitte.
Zsák, zsák, teli zsák, piros alma, aranyág.
Oly fehér a rét, a róna,
mintha porcukorból volna,
Nagy pelyhekben hull a hó,
csakhogy itt vagy télapó.

Osvát Erzsébet: Búcsúzik Télapó
Csomagol
Télapó,
Lejárt az ideje.
Tenger sok
a dolga,
kapkod, fő a feje.
Maradt egy kis
hó még,
jól becsomagolja:
– No, most már
indulok –
Csendesen mormolja.
Messzire
kísérik
a szarkák, verebek.
Cserregik,
csipogják
– Télapó, ég veled!

Osvát Erzsébet: Mennyi apró télapó
Hull a hó,
hull a hó,
mennyi apró télapó!
Igaziak, elevenek,
Izgő-mozgó hóemberek.
Nagykabátjuk csupa hó.
Honnan e sok télapó?
Kik ezek,
Mik ezek
az apróka
Télapóka - emberek?
Óvodások mennek
sorba,
záporozó, habos
hóban.

Sarkady Sándor: Télapó
Hegyen, völgyön
Mély a hó,
Lassan lépked
Télapó.
ősz szakállán
Dér rezeg,
Messzi földről
Érkezett.
Kampós botja
Imbolyog –
Puttonyában
Mit hozott?
Mindenféle
Földi jót;
Dundi diót,
Mogyorót.
Lassan lépked,
Mély a hó –
Siess jobban
Télapó!

Szepesi Attila: Télapó éneke
Hipp-hopp fut a szán,
siklik szaporán.
Dobrokol a havon
szélvész paripán.
Hejhó ügyesen
vágtat tüzesen,
húzza a teli szánt
fénylő hegyeken.
Hipp-hopp fut a szán
villám-paripán,
végtelen utakon
dobban szaporán.

Weöres Sándor: Suttog a fenyves
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.

Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő ,
Húzza-rázza hősszellő.

Suttog a fenyves, zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.

2016. december 5., hétfő

49 éve született Tóth Krisztina, József Attila- és Radnóti-díjas költő, író

Tóth Krisztina (Budapest1967december 5. –) magyar költő, író, műfordító, üvegművész, a Szépírók Társaságának tagja.

Tóth Krisztina 1967-ben születtett Budapesten. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán.
1993-ban szerezett tanári diplomát az ELTE Bölcsészkarán.
Tóth Krisztina első kötete, amelyet Radnóti Miklós emlékéremmel jutalmaztak, 1989-ban jelent meg Őszi kabátlobogás címmel. 1990-92-ben ösztöndíjasként két évet töltött Párizsban, ezalatt főleg kortárs francia költészetet fordított. 1992-ben megkapta a Soros Alapítvány egy évre szóló irodalmi ösztöndíját. 1994-ben jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1996-ban az általa válogatott és szerkesztett Látogatás című kortárs francia költészeti antológia. 1996-ban Graves-díjat és Déry Tibor jutalmat, valamint műfordításaiért Zoltán Attila-díjat kapott, 2000-ben pedig József Attila-díjat. 1997-es Az árnyékember című kötetét követően 2001-ben Porhó címmel a Magvető Könyvkiadó jelentette meg új és válogatott verseit, amelyet ugyanebben az évben Vas István-díjjal ismertek el. 2002-ben megkapta a Palládium-díjat, s megjelent válogatott kötetének második kiadása. 2003-ban a Csimota könyvkiadó gondozásában jelent meg kisgyereknek szóló verseskötete Londoni mackókcímmel, ez gyerekkönyv kategóriában elnyerte az Év Könyve elismerést. 2004-ben a Magvető Könyvkiadó adta ki Síró ponyva című kötetét. Szintén 2004-ben jelent meg az EBP Media Kft. gondozásában Csortos Szabó Sándor fotóssal készített közös kötete, a Fény, viszony. 2005-ben a Síró ponyva című kötet a Szépírók Díját kapta, aztán ugyanebben az évben Gemini-díjat. 2006-ban a Magvető Könyvkiadónál novelláskötete jelent meg Vonalkód címmel: erre 2007-ben Márai-díjat kapott. 2008-ban A világ minden országa című versét Salvatore Quasimodo-díjjal jutalmazták. 2009-ben eddigi költői, írói és műfordítói munkásságát a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával ismerték el. 2009-ben és 2010-ben a Mozgó Világ prózaírói nívódíját és Nizzai kavics díjat, valamint Artisjus-díjat kapott. 2010-ben Bárka-díjjal jutalmazták a Bárka folyóiratban megjelent írásait.

Életpályája
1967. december 5-én született Budapesten. Anyja ötvös, nagyapja grafikus volt. Általános iskolába a VI. kerületi Szív utcába járt, ahol már alsó tagozattól francia nyelvet oktattak. A Képző és Iparművészeti Szakközépiskola szobrász szakán érettségizett 1986-ban. A középiskolai években kezdett el publikálni, 1985-ben megnyerte vers kategóriában a Sárvári Diákírók és Diákköltők pályázatát, aztán csatlakozott ahhoz az irodalmi műhelyhez, amelynek többek között Kemény István és Vörös István is tagjai voltak. Érettségi után egy évig a Nemzeti Múzeumban dolgozott gyakornokként, majd felvételizett az ELTE Bölcsészettudományi Karára. Első kötete az Őszi kabátlobogás, 1989-ben jelent meg és rögtön Radnóti Miklós emlékéremmel díjazták. 1990-ben tanulmányait megszakítva Párizsba ment, ahol alkalmi munkákból élt. Egy év múlva Tempus-ösztöndíjat szerzett, majd további egy évet maradt a francia fővárosban. Az ösztöndíj ideje alatt francia költőket fordított és személyes ismeretséget kötött francia költőkkel. Alain Bosquet, Lionel Ray és Pierre Oster segítette őt tanácsaival.
1992-ben hazatért, befejezte az egyetemet és tanári diplomát szerzett. 1994-98-ig a Budapesti Francia Intézet munkatársaként kortárs képzőművészeti kiállításokat szervezett. 1998-ban megszületett Marcell fia, állását otthagyta. Azóta szabadúszó, írásaiból él.
Gyerekkönyveket fia születése után kezdett írni. Első házasságának megromlása és válása után évekig ólomüveg-készítésből tartotta el magát és fiát. Az üvegművesség a mai napig hobbija.
Második férje Dr. Perecz László jogász, filozófus, akivel 2010-ben kötött házasságot. Közös gyermekük Perecz Lili.
Művei
Idegen nyelvre fordított műveiről bővebben a szerző honlapján találhatók információk.
Verseskötetek
·         Őszi kabátlobogás (1989) (Kozmosz könyvek, ISBN 9632118308)
·         A beszélgetés fonala (1994) (Belvárosi, ISBN 9637675388)
·         Az árnyékember (1997) (JAK-Kijárat, ISBN 9638569654)
·         Porhó (2001) (részben válogatott, részben új versek) (Magvető, ISBN 9631422445)
·         A londoni mackók (gyerekversek) (2003) (Csimota, ISBN 9638635002)
·         Állatok a tubusból (festészeti album, Alföldi Róbert válogatása, Lackfi János, Tóth Krisztina, Varró Dániel verseivel gazdagítva) (2003) (Csimota, ISBN 9638635010)
·         Síró ponyva (Versek 2000–2003) (2004) (Magvető, ISBN 9631423646)
·         36 fokos lázban (12 magyar költő versei, a József Attila centenáriumra megjelent antológia) (2005) (Ráday Könyvesház, ISBN 9632181336)
·         Friss tinta! – mai gyerekversek (többek között Csukás IstvánGryllus VilmosKovács András FerencLackfi JánosMüller Péter SziámiVarró Dániel verseivel) (2005) (Csimota – Pagony, ISBN 963863507X)
·         A londoni mackók – Hangoskönyv (közreműk.: Radványi Balázs) (2006) (Csimota)
·         Állatságok (Baranyai (b) András illusztrációival) (2007) (Magvető, ISBN 9789631426151)
·         Kerge ABC (társszerzők: Szabó T. AnnaVarró Dániel, az illusztrációkat fiatal iparművészek készítették) (2008) (Csimota – Magvető, ISBN 9789639768024)
·         Magas labda (2009) (Magvető, ISBN 9789631427103)
·         A londoni mackók (gyerekversek) (Második, bővített kiadás Takács Mari illusztrációival) (2013) (Csimota, ISBN 9789639768659)
·         Világadapter (versek) (2016) (Magvető, ISBN 9789631433876)
Novellák, novelláskötetek
·         Fény, viszony (Csortos Szabó Sándor fotóival) (2004) (EBP Média, ISBN 9632143531)
Ez a kötet volt Tóth Krisztina első prózai kötete. Tóth Krisztina Csortos Szabó Sándor 14 fotójához írt egy-egy prózát, melyek összefüggő történetet alkotnak. A könyv 2005-ben,Los Angelesben, az International Photography Awards-on a Fine Art – Book kategóriában külön elismerést (Honorable Mention) kapott.
·         Alibi hat hónapra – Kert (más írókkal) (2004) (Alibi, ISSN 1587-6381)
·         Csillagpázsit
·         Alibi hat hónapra – Fürdő (63 író művei) (2004) (Alibi, ISSN 1587-6381)
·         Bikinivonal
·         Alibi hat hónapra – Urak, dámák (más írókkal) (2004) (Alibi, ISSN 1587-6381)
·         Felezővonal
·         Alibi hat hónapra – Titok (41 író művei) (2005) (Alibi, ISSN 1587-6381)
·         Vérvonal
·         Éjszakai állatkert – antológia a női szexualitásról (33 író 56 műve) (2005) (Jonathan Miller, ISBN 9638678593)
·         Nagy vonalakban
·         Startvonal
·         Törésvonal
·         Vonalkód (2006) (Magvető, ISBN 9631425126)
·         Hazaviszlek, jó? (2009) (Magvető, ISBN 9789631427431)
·         Pixel (2011) (Magvető, ISBN 9789631428681[3]
·         Pillanatragasztó, 2014. (Magvető, ISBN 9789631429046[4]
Regény
·         Akvárium (2013) (Magvető, ISBN 9789631430936)
Tárcák
·         Nők lapja – Női váltó rovat (4 hetente megjelenő novellák) (2006)
·         Tavaszi szél (2006. március 29.)
·         Milyen volt szőkesége (2006. április 26.)
·         Májusi Esküvő (2006. május 24.)
·         Kétezerkilencszáz nap (2006. június 21.)
·         A Mansuelo-ügy (2006. július 19.)
·         Damil (2006. augusztus 16.)
·         Frissen festve (2006. szeptember 13.)
·         Esti Kornél szelleme (2006. október 11.)
·         A lélek (Megatest) (2006. november 8.)
·         Szirénke (Nők lapja – Novella, a Nők lapja nyári különszáma, 2006. június 5.)
·         Rossz sor, jó sor (Lira Könyvklub, I. évfolyam 4. szám, 2007. augusztus 14.)
·         Űrkutyák (Nők lapja, 2008. január 22.)
·         Vót (Nők lapja, 2008. június 11.)
·         Labdák és csillagok (Nők lapja, 2008. július 9.)
·         Verárjúfrom (Nők lapja, 2008. augusztus 6.)
·         Pepi (Nők lapja, 2008. szeptember 3.)
·         Mámor (Nők lapja, 2009. február 18.)
·         Kamu (Nők lapja, 2009. március 18.)
·         Április Bolondja (Nők lapja, 2009. április 22.)
·         Kóborlásaim (Nők lapja, 2009. május 13.)
·         Faredőny (Nők lapja, 2009. június 10.)
·         A kalap közepe (Nők lapja, 2009. július 8.)
Fordítások
·         Liliana Wouters: A vér zarándoklata (Válogatott versek, társfordítók: Ferenczi László, Lackfi János) (1999) (Széphalom)
·         Lorand Gaspar: Az anyag negyedik halmazállapota – válogatott versek (szerk., vál. Lackfi János) (1999) (Múlt és Jövő Kiadó)
·         Johan Huizinga: Huizinga, a rejtőzködő (ford. Balogh Tamás; bev. tanulmány Gera Judit; a Jan Veth-verseket ford. Tóth Krisztina) (1999) (Balassi)
·         Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: Figaro házassága avagy Egy nap bolondság (Pacskovszky Zsolt fordítása, a dalokat Tóth Krisztina fordította) (1999) (Filum Kiadó)
·         Lionel Ray: Égszomj (2001) (Filum Kiadó)
·         Frédérick Leboyer: Szülés gyöngéden (2002) (Cartaphilus, ISBN 9639303402)
·         Camille Laurens: Ha átölel az a másik… (2003) (Móra Ferenc Könyvkiadó, ISBN 9631178536)
·         Benno Barnard: A hajótörött – válogatott versek (ford. Gera Judit, Tóth Krisztina és Lackfi János) (2004) (Széphalom Könyvműhely ISBN 9639373745)
·         Anna Gavalda: Szerettem őt (2005) (Magvető Kiadó, ISBN 9631424251)
·         Florence Jenner-Mertz: Neked írok, Apu! (illusztrálta: Barroux)(2009) (Csimota Kiadó, ISBN 9789639768239) (Az Év Gyermekkönyve 2009.)
·         Thierry Lenain: Mi lenne, ha... (2012) (illusztrálta: Olivier Tallec) (Csimota Kiadó, ISBN 9789639768536) (Papírszínház)
Tankönyvek
·         Irodalmi ikerkönyvek (társszerző: Valaczka András)
·         Ötödik évfolyam (2005)
·         Irodalom tankönyv az általános iskola ötödik évfolyama számára (Nemzeti Tankönyvkiadó, ISBN 9631945634)
·         Olvasmányok lányoknak – Olvasmányok fiúknak (Nemzeti Tankönyvkiadó, ISBN 9631945626)
·         Hatodik évfolyam
·         Irodalom tankönyv az általános iskola hatodik évfolyama számára (Nemzeti tankönyv kiadó,)
·         Olvasmányok lányoknak – Olvasmányok fiúknak (Nemzeti Tankönyvkiadó)
·         Hetedik évfolyam
·         Irodalom tankönyv az általános iskola hetedik évfolyama számára (Nemzeti tankönyv kiadó)
·         Olvasmányok lányoknak – Olvasmányok fiúknak (Nemzeti Tankönyvkiadó)
·         Nyolcadik évfolyam
·         Irodalom tankönyv az általános iskola nyolcadik évfolyama számára (Nemzeti tankönyv kiadó)
·         Olvasmányok lányoknak – Olvasmányok fiúknak (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Egyéb
·         Látogatás (kortárs francia költészeti antológia) (1996) (válogatás, szerkesztés)
·         Net Napló
·         Trinapló
·         Bikinivonal (műveiből készült színdarab, a budapesti Katona József Színház, rendező: Pelsőczy Réka)
·         Rongyszőnyegtoldalékok (a Kaláka Együttes és Sebő Ferenc zenéire készült versek) (2003)
·         Csónakház–dal
·         Mennyi beszéd
·         Sapka dal
·         Egy egész kis időt
·         Síró ponyva (versfilm)
·         Múló Rúzs című kabaréhoz dalszövegek
·         Babilon 2005 (műveiből készült színdarab)
·         Vitorlabontó beszéd (JAK hajó, 2005. június 4.)
·         Fej vagy írás (92 magyar író portréja, szerk: Burger Barna) (2005) (PrintXBudavár, ISBN 9638675926)
·         Pest-Budai séták - Magán mesék közterekről - VIII. kerületi séták (2012) (Heti Válasz ISBN 9789639461390)
Megzenésített művei
·         Dévényi Ádám
·         Síró ponyva
·         GASner János
·         Holdvándor
·         Bódi László
·         Ráolvasó (Fényvándor címmel Koncz ZsuzsaEgyszerű ez… című albumán 2006)
·         Tolcsvay László
·         Balkon (Balkon (dalszöveg) címmel Koncz ZsuzsaEgyszerű ez… című albumán 2006)
·         Mattias Sköld (svéd)
·         Telihold (Budapesti Őszi Fesztivál2004)
(Érdekesség, hogy a zeneszerző a vers szavait ASCII kóddá konvertálta és ezen számok jelentették a ritmus és a harmónia alapjait.)
·        Radványi Balázs
·        Tom Úr és Csapata
·         Somnivore
Kitüntetései, díjai
·        Radnóti-díj (1990)
·        Soros-ösztöndíj (19921999)
·        Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1993)
·        Műfordítói jutalom (1994)
·        Illyés Gyula-díj (1994)
·        Déry Tibor-jutalom (1996)
·        Zoltán Attila-díj (1996)
·        Graves-díj (1996)
·        József Attila-díj (2000)
·        Vas István-díj (2001)
·        Palládium díj (2001)
·        Az év könyve díj – Gyermek és Ifjúsági Kategória (A londoni mackók) (2003)
·        Gemini-díj (2005)
·        Szépíró Díj (2005)
·        Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006)
·        Bertha Bulcsu-emlékdíj (2007)
·        Márai Sándor-díj (2007)
·        Quasimodo-emlékdíj (2008)
·        Nizzai Kavics-díj (2009)
·        Solitude-ösztöndíj (2010)
·        Artisjus Irodalmi Díj (2010)
·        Bárka-díj (2010)
·        Alföld-díj (2014)
·        Aegon Művészeti Díj (2015) jelöltje


 (Forrás: http://www.tothkrisztina.hu/ és wikipedia.hu)