2017. február 20., hétfő

77 éve született Czilczer Olga magyar költőnő, írónő, zenepedagógus

Czilczer Olga (Szegvár, 1940. február 20. –) magyar költőnő, írónő, zenepedagógus.

Irodalmi pályája
Első versei a pécsi Jelenkorban és a szegedi Egyetemi Újságban jelentek meg. Később verseket közölt tőle a szegedi Pompeji (1990–1998), a Holmi, a Liget, a Műhely. 1974-ben szerepelt a Ne mondj le semmiről c. antológiában.
Műveiről értékeléseket adott közre Csorba Győző, Parancs János, Lator László. Horgas Béla és G. Komoróczy Emőke elemezte Czilczer verseit. 
Újabb és újabb költeményeit a Holmi, a Liget és a győri Műhely adja közre. 12 önálló kötet van már mögötte, de folyamatosan alkot, számos verse, drámája van kéziratban. Kedvenc műfaja a prózavers, de ír szabad verset, prózát, s drámát is. 2000-2001-ben a Magyar Rádió három hangjátékát mutatta be. Még beszélünk című hangjátéka 2013. szeptember 7-én este 21 órakor újra elhangzott a Kossuth Rádió Hangtár című műsorában.
Irodalmi esteken, könyvbemutatókon tartja közvetlenül is a kapcsolatot közönségével mind felnőtt, mind gyermek olvasóival. Legutóbb, a Világjáró (2007) és Bobó könyve bemutatója (2008. december 15-én) volt a szegedi Somogyi-könyvtárban. A kötetek külön érdekessége, hogy sikeres gyermekrajzok illusztrálják, amelyeket Bakacsi Lajos grafikusművész mesterien válogatott és szerkesztett bele a mesekönyvekbe. 2009-ben a Bobó könyvéből mesefilm készült a Duna Televízió műhelyében, 2009 decemberében került adásba.
2013-ban megjelent Mehetünk kedves című regényében a lélektani történések pontos ábrázolására törekszik, mintegy láttatja, ami a valóságos cselekmény mögött zajlik. Veszelka Attila szegedi költő, író, a Szegedi Írók Társaságának elnöke készített interjút a 2013-as ünnepi könyvhét jeles szegedi szerzőivel, köztük Czilczer Olga költő és írónővel. 2013. június 12-én mutatta be az írónő ezen újabb kötetét a közönségnek a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban, moderátor Keserű Gizella, a Szegedi Tudományegyetem művelődéstörténeti kutatója. 2013-ban jelent meg Osztódás című verskötete a Napkút Kiadónál, ugyanitt Lebegés című regénye 2015-ben. Lebegés című regényének bemutatója 2015. április 15-én volt a Szegedi Közéleti Kávéház rendezvényeinek keretében, az írónővel beszélgetett Keserű Gizella. A Napkútnál kiadott köteteit Budapesten a Millenárison dedikálta 2015 április 16-án.

Önálló kötetei
1. A függőleges ablaksor Fel. szerk. Parancs János. Budapest, Magvető, 1982. 95 p. ISBN 9632716949
2. Előttem a madárfütty Fel. szerk. Parancs János. Budapest, Magvető, 1987. 78 p. ISBN 9631411079
3. Tányéron a maradék hold Illusztr. Erdély Dániel. Budapest, Orpheusz Kiadó Kft., 1992. 105 p. ISBN 9637971211
4. Küszöbön egy rongybagoly Budapest, Liget Könyvek, 1995. 63 p.
5. Chess in the Afternoon trans. Bill Tinley, Thomas Kabdebo. Maynooth, Sotto Voce Press, 1998. 28 p.
6. Felhők, jegyzetlapok – kisregény. Pécs, Pro Pannonia, 2003. 136 p. ISBN 9639079995
7. Engedelmes planéták Pécs, Pro Pannonia, 2006. 136 p. ISBN 9639498688
8. Világjáró. Versek Bobó könyvéből. Szekszárd, Séd Nyomda Kft., 2007. 47 p. ill.
9. Bobó könyve : Történet egy kisfiúról, aki felfedezi Akiremát. Budapest : Új Palatinus Könyvesház Kft., 2008. 115 p. ill. ISBN 9789632740324
10. Mehetünk, kedves : regény. Pécs : Pro Pannonia, 2012. 256 p. ISBN 978 963 9893 66 5
11. Osztódás : versek. Budapest, Napkút Kiadó, 2013. 104 p. ISBN 9789632633695
12. Lebegés : regény. Budapest, Napkút Kiadó, 2015. 234 p. ISBN 9789632634562 
13. Szavakban egy erdő. Új és válogatott versek. Budapest, Cédrus Művészeti Alapítvány - Napkút Kiadó, 2016. 287 [9] p. ISBN 978 963 263 611 5 

(Forrás: wikipedia.hu)

2017. február 16., csütörtök

E. K. Blair: Bang

Kiadó: MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ
Oldalak száma: 446
Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Súly: 360 gr
ISBN: 9786155676017
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2016
Sorozat: A FEKETE LÓTUSZ
Fordító: Medgyesi Csilla

Úgy mondják, amikor bosszút állsz, elveszíted az ártatlanságod egy darabját. Csakhogy én nem vagyok ártatlan. Ellopták az ártatlanságomat. Nagyon régen ragadták el tőlem, azzal az élettel együtt, amit élhettem volna. És vele a lelkemet, az álmokkal és reményekkel teli ártatlan szívemet, amellyel megszülettem. Odalett. Eltűnt. És még választásom sem volt. Gyászoltam azt az életet. Gyászoltam az esélyeket. Eddig. Most készen állok visszavenni azt, ami mindvégig engem illetett. De minden tervben ott rejlik egy végzetes hiba. Olykor ez nem más, mint a szív.

◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦

Több ember ajánlotta nekem ezt a könyvet, akiktől persze nem egyforma véleményt kaptam erről. Egy idő után úgy éreztem, hogy ha már ennyire sok ajánlást kaptam egy ennyire megosztó könyvről, ideje nekem is elolvasnom.
Nagyon érdekelt folyamatosan az olvasás alatt, hogy hogyan fog zárulni a történet, mert tele volt mindig csavarral, az írónő az izgalmakat pedig csak a végére tartogatta….. Az az érzésem maradt a végére, hogy jaj de kár, hogy nincs meg a folytatása….

Egy érdekes, felkavaró történetű könyvet olvastam el ezzel, amiben minden szereplő karaktere nagyon jól ki volt alakítva. A regény nagyon jól fel lett építve.

Röviden a történet:
Két síkon fut: múlt és jelen. A főszereplő, Nina elmeséli, hogy gyerekkorában min ment keresztül a nevelőszüleinél. Sok szenvedés érte ekkor és ezért bosszút szeretne állni.
Egyes embereket a sértések megbocsátásra, másokat bosszúra késztetnek.

A megbocsátás békésebb életre ad lehetőséget, viszont “sokba kerülhet” az egyéni érdekek és a büszkeség szempontjából.  Általánosságban a sérelmeit nehezebben felejti el az az ember, aki kevésbé barátságos, akinek kevés az önbecsülése. 
Ha valaki megbánt, akár fizikailag, akár érzelmileg, döntést kell hoznod. Használhatod az energiádat arra, hogy helyreállj vagy arra, hogy bosszút állj.
Egyszerre azonban nem teheted mindkettőt.

A könyv vége nagyon fel lett pörgetve, sok nyitott kérdést hagyott, ami után szerintem mindenki szeretné kézbe venni a következő részt.

Igaz, eléggé fájdalmas, szívbe markoló volt ez a történet, de nagyon olvastatta magát. Nagyon várom a következő részt!

2017. február 13., hétfő

130 éve született Csáth Géza író, zenekritikus, orvos

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.) magyar író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző. Kosztolányi Dezső unokatestvére.

Élete és munkássága
Brenner József és Decsy Etelka gyermekeként született Szabadkán, 1887-ben. Csáth anyja korán meghalt, főügyész apja későbbi feleségével együtt nevelte. Szenvedélyesen zenélő apja hegedűművészt akart nevelni belőle, de ő festő akart lenni. Alkotásvágya miatt nem volt türelme gyakorolni, festményeit pedig a rajztanára kinevette, és csak elégségesnek ítélte. Írásait viszont környezete már korán értékelte. A Bácskai Hírlap közönségének 14 éves korában mutatkozott be mint zenekritikus, de tizenhét éves koráig nagyon keveset írt. Nyolcadikos gimnazistaként Bródy Sándornak, a Jövendő akkori főszerkesztőjének küldte el A kályha című novelláját. Bródy biztatására kezdett komolyabban foglalkozni az írással.
1904-től, az érettségi után a Budapesti Orvosi Egyetemen tanult, az anatómia és az élettan lekötötte minden idejét. 1906-tól a Budapesti Naplóban jelentek meg írásai, de más lapokban is publikált. A Nyugatnak 1908-as alapításától munkatársa volt. Ugyanebben az évben jelent meg első novelláskötete, A varázsló kertje. 1909-ben szerezte meg orvosi diplomáját, majd Budapesten, a Moravcsik-féle Elme- és Idegkórtani Klinikán kezdett dolgozni gyakornokként. (Az épületben ma a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája működik, és márványtábla őrzi Csáth emlékét, amelyet 2005 szeptemberében Kéner Balázs újságíró, Csáth-kutató állított.)
Idegorvosi munkásságának kiemelkedő alkotása az Egy elmebeteg nő naplója, mely – saját naplóját leszámítva – egész munkásságának legnagyobb szabású darabja. Ebben egy paranoiás nő kórképét írta meg, amelyben a hagyományos pszichiátria és a pszichoanalízis szempontjai keverednek. Többek között ez a mű ihlette Szász János filmrendező Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című filmjét, mely a 38. Magyar Filmszemlén négy díjat is nyert. Az alkotás irodalmi szakértője az emléktáblát állító Kéner Balázs volt.
Csáth 1910. április 10-én, hajnali fél hatkor használt először morfiumot, amire ettől kezdve tudatosan rászokott, mert érdekelte annak tudatmódosító hatása. Először azért nyúlt a szerhez, mert – tévesen – tüdőbajt diagnosztizáltak nála. Morfinista szenvedélyét azonban csak rövid ideig sikerült kordában tartania. A morfium hatása alatt szerzett élményei irodalmi művein erősen érződnek, melyekben az ideggyógyászat akkori eredményeit is felhasználta, orvosi megfigyeléseinek irodalmi keretet adott. 1911-ben jelent meg a Délutáni álom című elbeszéléskötete, amelyben többek között ezen tapasztalatokat dolgozta fel.
Csáth 1910-től különböző fürdőhelyeken volt orvos. Ekkoriban sok műve született, a munka mellett maradt ideje az írásra is. 1912-ben felvették a Martinovics szabadkőműves páholyba, egyszerre Adyval. 1913-ban feleségül vette Jónás Olgát, akitől 1918-ban lánya született. 1914-től katonaorvosi szolgálatra hívták be, de a fronton teljesen elvesztette uralmát szenvedélybetegsége felett, napi adagjai folyamatosan nőttek. Rossz idegállapota miatt gyakran szabadságolták, majd 1917-ben végleg leszerelték.
A leszokást elősegítendő, falusi orvos lett Földesen, majd Regőcén, de a gondok csak fokozódtak. Környezetével megromlott a kapcsolata, fokozódott paranoiája. 1919-ben már a bajai elmeosztályon ápolták. Miután megszökött, lelőtte feleségét, és öngyilkosságot próbált meg elkövetni. A sikertelen kísérlet után a szabadkai Mária Valéria Közkórházban ápolták. Újabb szökése után Kelebiánál, a szerb demarkációs vonalnál 1919. szeptember 11-én feltartóztatták. Nem sokkal később pantopon-túladagolásban meghalt. Agyvelejét, szívét és máját, kívánsága szerint, öccse a pesti klinikára, első munkahelyére küldte, vizsgálatra. Azokat ott is temették el, fekete emléktáblája később arra a helyre került, egykori rendelője ablaka alá.
Munkássága nagy hatást gyakorolt a későbbi írógenerációkra, így több követője is akadt.

Válogatott bibliográfia
Életében megjelent kötetei
A varázsló kertje (1908)
Az albíróék és egyéb elbeszélések (1909)
Délutáni álom (1911)
Schmith mézeskalácsos (1912)
Muzsikusok (1913)

Gyűjteményes kiadások
A varázsló halála. Elbeszélések (Szépirodalmi, 1964, 1982)
Napló 1912–1913 (Babits Kiadó, (Szekszárd), 1989)
Mesék, amelyek rosszul végződnek. Összegyűjtött novellák (Magvető, 1994)
Ópium. Válogatott novellák (Interpopulart, 1996)
A muzsika mesekertje. Összegyűjtött írások a zenéről (Magvető, 2000)
Egy elmebeteg nő naplója. Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok (Magvető, 1978)
Emlékirataim a nagy évről. Háborús visszaemlékezések és levelek (Lazi, 2005)
Válogatott novellák (Palatinus, 2006)
Napló (1897–1899). (Életjel, Szabadka, 2005)
Napló (1900–1902). (Életjel, Szabadka, 2006)
Napló (1903–1904). (Életjel, Szabadka, 2007)
Napló (1906–1911). (Életjel, Szabadka, 2007)
1000 X ölel Józsi. Családi levelek 1904–1908. (Életjel, Szabadka, 2007)
1000 X ölel Józsi. Családi levelek 1909–1912. (Életjel, Szabadka, 2008)
1000 X ölel Józsi. Családi levelek 1913–1919. (Életjel, Szabadka, 2008)

(Forrás: wikipedia.hu)

2017. február 9., csütörtök

David Duchovny: Szent tehén



Eredeti cím : Holy Cow
Nyelv : magyar
ISBN : 6158013550
Megjelenés : 2015.
Kötésmód : cérnafűzött kartonált
Oldalszám : 252
Méret [mm] : 133 x 207 x 20
Tömeg [g] : 400

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Bikavári Riska, a tehén, boldogan éli eseménytelen életét egy farmon. Naphosszat nincs más dolga, mint kérődzni, lustálkodni és cseverészni legjobb barátnőjével, Bimbóval. Egyik este Riska és Bimbó kiszöknek a kerítésen a bikákhoz, de míg Bimbót a flörtölés izgatja, Riska kíváncsiságát a gazda háza kelti fel igazán. Bekukucskál az ablakon, és meglátja a villódzó fényű Dobozisten előtt hódoló családot – és a Dobozisten felfedi előtte a húsfarmok szörnyű titkát, ami alapjaiban rengeti meg Riska világnézetét.
Nincs más kiút, csak a szökés egy jobb, biztonságosabb világba. Összeáll hát egy bizarr, szedett-vedett csapat: Riska, Coci (akarom mondani, Shalom egy izgága, Tórát lapozgató disznó, aki nemrég tért át a zsidó hitre) és Turbék, a magát kellemes modorúnak tartó pulyka, aki repülni nem tud ugyan, de a csőrével képes működtetni egy okostelefont. Lopott útlevelekkel, hevenyészett álruhában, a csapat olajra lép, és a legközelebbi reptér felé veszi az irányt.
Történetüket az elmés megjegyzésekben és tömegkulturális utalásokban nem szűkölködő Riska szellemes tolmácsolásában ismerhetjük meg. Turbék – aki végül egyébként (többé-kevésbé) megtanul repülni – csapnivaló német akcentussal pszichiátriai tanácsokat osztogat; Shalom pedig, akit választott népe kiűz Jeruzsálemből, váratlan fordulattal egyesíti az izraelieket és a palesztinokat. David Duchovny elragadó figurái arra mutatnak rá, hogy milyen égető szükség lenne a világban egymás kölcsönös megértésére és elfogadására.


◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦

David Duchovny amerikai színész, producer, forgatókönyvíró és rendező, aki az X-akták Mulder ügynökeként vált világhírűvé, és mint az X-akták, mind a Kaliforgia című sorozatban nyújtott alakításával Golden Globe-díjat nyert.

Az 1960-ban született, ukrán-lengyen zsidó származású Duchovny a Princeton, majd a Yale egyetemen, angol irodalomból diplomázott; első könyve a Szent tehén.

David Duchovny elragadó figuráinak nevetésre ingerlő története egymás kölcsönös megértésének és elfogadásának szükségességére irányítja a figyelmet.

Nevetésre ​ingerlő, groteszk kaland a világ körül a főszerepben egy négylábú hősnővel, akit az Olvasó nem fog egyhamar elfelejteni!

Bikavári Riska, a tehén, boldogan éli eseménytelen életét egy farmon, kérődzik, lustálkodik, és barátnőjével, Bimbóval cseverészik. Azon az estén azonban, amikor a barátnők egy kis flört reményében kiszöknek a bikákhoz, Riska világnézete alapjaiban rendül meg. A gazda házának ablakán bekukucskálva meglátja a villódzó fényű Dobozistent, amelyből megismeri a húsfarmok szörnyű titkát, és rádöbben saját jövőjének reménytelenségére.

Egyetlen lehetőségnek a szökést tartja. Ráadásul útitársai is akadnak: Shalom, a Tórát lapozgató izgága disznó, és Turbék, a röpképtelen, de az okostelefont csőrével kezelni képes pulyka. E bizar csapat lopott útlevelekkel, hevenyészett álruhában elindul a legközelebbi reptér felé, és ezzel kezdetét veszi groteszt, világ körüli kalandjuk.

Több ember ajánlotta nekem ezt a könyvet, akiktől persze nem egyforma véleményt kaptam erről. Egy idő után úgy éreztem, hogy ha már ennyire sok ajánlást kaptam egy ennyire megosztó könyvről, ideje nekem is elolvasnom.
Régen olvastam már olyan könyvet, ami ki tudott kapcsolni- ez ilyen volt. Számomra egy könnyed, nagyon laza, poénos olvasmány volt, ami végig érdekes volt. Nagyon érdekelt folyamatosan, hogy hogyan fog zárulni a történet, mert tele volt mindig csavarral. Gördülékeny volt az események sorozata, ami egy nagyon könnyed stílusban tárult az olvasó elé.

Ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik szeretik a humoros, egyéni hangvételű könyveket, ami kicsit komoly témákat feldolgozva mégis szórakoztató mű tud lenni.



A könyvet köszönöm a Kiskapu Kiadónak!

2017. február 6., hétfő

Louise Jensen: A nővér

MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ KFT, 2016
442 oldal
Kötés: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
ISBN: 9786155676291

Valami szörnyűséget követtem el, Grace. Remélem, meg tudsz nekem bocsátani.
Grace teljesen megváltozott a legjobb barátnője, Charlie halála óta. Kísértik az utolsó találkozásukkor mondott szavai, s miközben a válaszokat keresi, kinyitja Charlie régi emlékdobozát. Bizony sok mindent nem tudott a legközelebbi barátnőjéről.

Amikor kutatni kezd a lány édesapja után, jelentkezik nála Anna, aki azt állítja, hogy Charlie testvére. Grace számára ez olyan, mintha új családtagra lelne, és Anna csakhamar fölöttébb otthonosan érzi magát Grace és a barátja, Dan házában.
Valami azonban nem stimmel. Eltűnnek dolgok, Dan furán viselkedik, Grace pedig biztos benne, hogy követik. Mindez csak az ő elméjének a szüleménye, vagy szörnyű veszélyben van, ahogy egyre közelebb kerül az igazság felderítéséhez Charlie-val és Dannel kapcsolatban?
Semmit nem tehetett volna, hogy megmentse Charlie-t... Vagy mégis??

◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦

Több ember ajánlotta nekem ezt a könyvet, akiktől persze nem egyforma véleményt kaptam erről. Egy idő után úgy éreztem, hogy ha már ennyire sok ajánlást kaptam egy ennyire megosztó könyvről, ideje nekem is elolvasnom.
Régen olvastam már olyan könyvet, ami ki tudott kapcsolni- ez ilyen volt. Számomra egy könnyed olvasmány volt, ami végig érdekes volt. Nagyon érdekelt folyamatosan, hogy hogyan fog zárulni a történet, mert tele volt mindig csavarral. Igaz, a karakterek kidolgozottságán még lehetett volna mit finomítani.
A könyv nagyon sok mindenről szólt, ami akár a való életben is megtörténhet: a szerelemről, a döntésekről, a felelősségről, az emberi hibákról.
Nagyon jó könyv volt, mert rámutat arra, hogy meg kell tanulnunk átgondolni a dolgokat. A döntéseinknek nagy súlya van. A felnőtt kori életünket nagyban befolyásolják a gyermekkorban történt dolgok. A megbocsátás is tanulható.
Ez volt az írónő első könyve. Remélem, mihamarabb olvashattunk tőle egy újabb könyvet.


2017. február 4., szombat

Egyed Ákos: A székelyek rövid, képes története

Tortoma Kiadó, 2014
      91 oldal
    ISBN: 9789738995116

A székelyek földjéről és népéről könyvtárnyi irodalom született napjainkig. Tudományos, ismeretterjesztő, de áltudományos kötetek egész sora is tárgyalja a székelyek történetét, különféle elméleteket dolgozva ki e nép eredetéről, ismertetve különböző szemszögből a történetét.

Az utóbbi időben örvendetes módon ismét fokozódott a Székelyföld iránti érdeklődés. Egyre többen tartják fontosnak, hogy megismerkedjenek a magyar nemzet e különleges népcsoportjával, mely hosszú századokon át védelmezte földjét, küzdött szabadságjogaiért, és teszi ezt ma is.

Egyed Ákos történész, akadémikus gazdagon illusztrált ismeretterjesztő kötete a szélesebb olvasóközönség számára mutatja be röviden a székelyek történetét. Bízunk benne, hogy mind Székelyföldön, mind a Kárpát-medence más vidékein egyre többen haszonnal forgatják a kötetet, melybe a szerző sok évtizedes kutatási eredményeit is beépítette.


◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦
Nagyon szeretem az olyan könyveket, amiket a történelemről írtak és szívesen vagyok Erdélyben- ez a könyv pedig a kettőnek nagyon jó ötvözete volt. 

Egyed Ákos erdélyi magyar történész, 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke (2002–2010 között).

A székelyek rövid képes története című könyvében olvashatunk a történelmi viharokat is túlélt népről, akiknek gazdag hagyatéka ma is jelen van. A történelmi áttekintés mellett híres székely világjárókról, irodalmárokról, uralkodókról, tudósokról ad értekezést az író.

2007-es első megjelenése óta többszörös kiadást ért meg Egyed Ákos A székelyek rövid, képes története című kötet. A kiadvány két elvárásnak is megfelel tehát: egyrészt az illusztrációk sűrű sora miatt könnyed „fogyaszthatóságot” ígér, másrészt tömören, a lényeget kiemelve kapjuk meg a székelyek históriáját.

Egyed Ákos egy hosszú sorba állt be kötetével, mely azon kiadványok sorozatát erősíti, melyek szerzői megkísérelték a székely nép történetét elmondani. A téma népszerűsége is indokolja és okolja, hogy többféle sajátosság alapján illetve módszerrel kerüljön a magyarok kezébe a székely história. Ez a most újra kiadott változat talán, ha lehet ezt mondani, az eddigiek között a legkorszerűbb. 

Egyed Ákos könyve a kezdetektől 1918-ig tartó évszázadokról olvashatunk. A 20. század eleji hatalomváltásig a székelyek többnyire a katonáskodással voltak leginkább elfoglalva, olvashatjuk a kötetben. Szőcs János történész többek között így vélekedik az ebben a témában írt kötetekről: „Az utóbbi, közel százévnyi időben a székelység történetét átfogóan tárgyaló munkák, amelyek számomra is elérhetőek voltak.  Ideszámítom Balás Gábornak az 1984-ben kiadott könyvét, amely A székelyek nyomában címet viseli. Az elmúlt évben Egyed Ákos munkáját, A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig címmel a csíkszeredai Pallas-Akadémia jelentette meg. E munkák közül az Egyed Ákosé és a Szádeczky Kardoss Lajosé tudományos megalapozottságú szakmunka. Azonban a többi szerző munkája is számos megszívlelendő gondolatot és figyelmet érdemlő adatot tartalmaz.”


Egyed Ákos leginkább a már említett katonáskodásra helyezi könyvében a hangsúlyt. Ez tűnik ki a hunok kora óta tartó időszakokból, illetve a különböző magyar királyok neve által fémjelzett időszakokban is. Az talán történelmet ismerő nem titok, hogy a székelyföldi öntudat, a székelyföldi önállóság, a székely virtus, székely haditudomány oly annyira erős volt már hosszú évszázadokkal ezelőtt is, hogy a székelyek lakta vidék, bár mindvégig Magyarországhoz tartozott, annak minden más területhez képest legerősebb egyediségei, hagyományai, kötődései, szokásai, lakóinak elszánt életvitele és sorsviselete mégis láthatatlan határvonallal jelölve mutatta saját belső világát. A kötet érdekessége és egyben ki nem mondott célja is, hogy megmutatja: miként maradhatott fent az viharosabbnál-viharosabb évszázadok alatt a székelyek földje, miként őrizhette meg világszerte ismert és elismert tradícióit a székely nép, és hogyan őrizhették meg a székelyek identitásuk minden ősrégi elemét.


Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik közelebbről szeretnék megismerni a székelyek történetét, mert egy több évtizedes kutatómunka eredményeként írta meg a történész e gazdagon illusztrált, ismeretterjesztő kötetet.

A könyvet köszönöm a Kiskapu Kiadónak!

(A bejegyzés megírásában segítségemre volt a wikipedia.hu, a korbirodalom.csgyk.hu és a konyvkultura.kello.hu.)