2017. augusztus 11., péntek

Kathryn Croft: A lány akinek nincs múltja



Oldalak száma: 366
Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Súly: 292 gr
ISBN: 9786155676475
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2017
Fordító: Loósz Vera

Évek óta menekülsz a múltad elől. Ma utolér.

Leah Mills úgy él, mint aki örökösen menekül egy borzasztó nap üldözi a múltjából. Magányos, társaságba nem jár, barátai nincsenek. Aztán egy napon, mert oly nagyon vágyik már kapcsolatra, megismerkedik Juliannel. Most először meri elhinni, hogy normális életet élhet.

Ám annak a bizonyos napnak a tizennegyedik évfordulóján kap egy üdvözlőlapot. Valaki tudja az igazat, tudja, mi történt. És nem fog leállni, amíg szét nem rombolja az életet, amit a fiatal nő felépített.

De Leah valóban az, akinek látszik? Vagy megérdemli mindazt, amit rámérnek?

Mindenkinek vannak titkai. Némelyik azonban halálos

Hátborzongatóan lebilincselő, fordulatos pszichológiai thriller A lány a vonaton és a Holtodiglan rajongóinak, amely hónapokig állt a bestseller listák élén.

◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦

A lány, akinek nincsen múltja című regény pszchothriller. Ez a műfaj a thriller jegyeit hordozza magán, de a középpontban mindig egy olyan pszichopata áll, akitől a hideg futkos a hátunkon.

Leah egy visszahúzódó lány, egyedül él, könyvtárban dolgozik, nincsenek barátai és folyamatosan nyomasztja a múltban elkövetett hibái. Személy szerint én nem értek egyet a lelkiismeret furdalásával, mert az ő bűne eltörpül a barátai tetteihez képest, bár azért ő is hibás volt. Leah próbál túljutni a dolgokon, nyitni a világ és a férfiak felé ,és úgy látszik kezd egyenesbe jönni, amikor rájön, hogy zaklatják a múltban elkövetett hibái miatt. Ezek a pillanatok egyre érdekesebbek és jól épülnek egymásra a cselekmények, hiszen nem tudhatjuk ki követi a lányt. A történet nem csak Leah jelenlegi életét mutatja be, hanem a középiskolás éveit és a barátait ismerhetjük meg. Ez azért is fontos, mert a nagy múltbéli titokhoz van köze, és ahhoz, amit négy kamasz követett el a tanárjuk ellen. Ezek a régi visszaemlékezések nagyon jók szerintem, mert így megismerhetjük, hogy mit miért követtek el és hogy tudott négy kamasz ilyen rettenetes dolgot elkövetni. De emellett Leahnak azt is fel kell dolgoznia, hogy három barátját elvesztette egy autó balesetben, amit csak is ő élt túl. Persze a történet végén mindenre fény derül és az is kiderül, hogy ki a titokzatos idegen, aki bosszút forral a lány ellen. 

A régi középiskolás évek és Leah akkori élete szerintem nagyon jól volt bemutatva. Egy pedáns tanuló, egyetemre készül és kevés barátja van. Imogen és Corey együtt járnak, majd megérkezik Adam a suliba és már négyen lesznek az ő kis csoportjukba, illetve Leah össze is jön vele. Adam már az első perctől furcsa, folyamatosan pörög, a középpontba van és szívből gyűlöli a tanárát. Annyira a megszállottja lesz ennek, hogy csak róla tud beszélni és mivel a többiek isszák minden szavát, így könnyen a befolyása alá kerültek. Leah bár érzi, hogy nem helyes amit tesznek, szereti a fiút és tudja, ki kell mellette állnia bármit is csinál. Leahnak pedig lehetett volna egy csöppnyi esze, hogy egy ilyen fiú után nem fut és inkább hagyta volna őket béken. Valljuk be a fiatalok könnyen befolyásolhatóak és sok szörnyűségről lehet hallani a nagyvilágba is, de azért valamennyire kellett volna, hogy saját gondolataik legyen és belássák, szörnyűség amit tesznek. Viszont az, hogy a szörnyűség után a tanáruk visszavonta a feljelentést és ezek a fiatalok nem kerültek börtönbe rossz tett volt. Pedig Leah igazat mondott, így a többieket elítélték volna. Ezért is nem éreztem őt ebben a dolognak bűnösnek, hiszen a sokktól nem tudott mit tenni de utána inkább elmenekült. Viszont a többi barátja egy cseppnyi bűntudatot sem tanúsított, ami nagyon elborzasztó volt. Nehéz elhinni, hogy ennyire beteg fejű tinik vannak a világban, pedig sajnos vannak. Illetve nagyon hiányzott Leah édesanyjának a támogatása is, jobban a lánya mellett kellett volna állni, de lehetett rajta érezni a neheztelést. Ezek után hogy várhatta el, hogy a lánya megbocsátson magának és több időt töltsön otthon.

Az, hogy ki volt a zaklató, arról inkább nem beszélek. Nekem azok a részek nem tetszettek, olyan abszurdan volt az egész és kidolgozatlan, hogy ennél jobbat vártam volna. Viszont arra kíváncsi lettem volna, hogy a dolgok lezárása után, hogyan alakul Leah élete, hiszen mindent elveszített. A barátja és a munkája is odalett, illetve elég nagy megrázkódtatást élt át. Ha a rég múlt sérelmeit nem tudta a mai napig feldolgozni, akkor ezek után milyen élete lesz? Ja és az utolsó fejezet nálam abszolút kedvenc lett, ahogy bemutatta az autó balesetet. Na itt is egy olyan titok volt, amit nehezen tudtam elhinni, de teljesen jogosnak éreztem a döntését.

Ez a könyv egy hátborzongatóan lebilincselő, fordulatos pszichológiai thriller. Mindenkinek vannak titkai, de ez akár halálos is lehet. Leah Mills magányos, nem jár társaságba, úgy él, mint aki örökösen menekül valami elől. S ez így is van, egy borzasztó nap követi őt a múltjából. Még barátai sincsenek. Nagyon vágyik már egy normális kapcsolatra. Egy nap megismerkedik Juliannel. Most először meri elhinni s remélni, hogy végre jó felé indulhat el az élete. De mégis másképp alakul. Annak a bizonyos múltbéli napnak a tizennegyedik évfordulóján kap egy üdvözlőlapot. Valaki tudja az igazat, tudja, mi történt. És elhatározta, hogy nem fog leállni, amíg szét nem rombolja azt az új életet, amit a fiatal nő próbált felépíteni. Kérdés, hogy Leah valóban az e, akinek látszik? Hogyan alakul majd az élete tovább, képes lesz e a folytatására annak amit elkezdett? Sikerül megküzdenie a múlt árnyaival? Kérdések, amikre választ kaphatsz a regényből. Izgalmas olvasmány, ha egy kis borzongásra vágysz, olvasd el!



A könyvet köszönöm a Művelt Nép Könyvkiadónak!






2017. augusztus 9., szerda

Király Márk: Harminc nappal a világvége előtt




Oldalak száma: 270
Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Súly: 222 gr
ISBN: 9786155676567
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2017

"Legjobban a nyári esték , és a hajnalig tartó szerelmek fognak hiányozni. Régen azt gondoltam felnőni lesz a legnehezebb, de a bejelentés mindent megváltoztatott. A világ összes tévécsatornája egyszerre közölte a hírt. A Föld egy hónapon belül összeütközik egy későn észlelt meteorittal. Az embereknek harminc napjuk maradt, hogy elszámoljanak az életükkel. Ez pont huszonkilenc és féllel több, mint amennyire valójában szükségük volt."

"Szabadszájú, merész, mellbevágó!"
Gálvölgyi Judit, műfordító

"...amikor a városi redneck környezetben játszódó csavargóregény ifjú főhőse a kihalást előidéző esemény előtt élményt, értelmet és célt keres az életében -- valójában a gyerekkor elmúlását dolgozza fel. A beavatódás regénye ez, bővérű holtverseny napokkal a vég előtt, és Király Márk már most szinte mindent tud a történetmesélésről, a hangulatteremtésről, az olvasói figyelem megtartásáról. "
Szabó Tibor Benjámin, Athenaeum kiadó, igazgató

"Főállásban kéziratokat olvasok évtizedek óta, mindig felkészülten a
meglepetésre. Most Király Márk meglepett: nagyon fiatal és máris mindent
lát, és finom humorral láttat is velünk. Író született, figyeljünk rá!"
Lekli Miklós, a szerző irodalmi ügynöke

" ... az alaphelyzet fikció, de mégis annyira igazinak tűnik. Mintha tényleg ott állnánk harminc nappal a világvége előtt, és egyik pillanatról a másikra megkérdőjeleződhetne minden. Minek menjek ki enni, gondoltam, úgyis világvége lesz, mert voltak ilyen pillanataim olvasás közben."
Rist Lilla újságíró, Nők Lapja

◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦
A fiatal, huszonéves Király Márk első regénye az idei Könyvhétre jelent meg, az agresszív promóhadjárat pedig megtette hatását: már igen népszerű a könyv a fiatalok körében.

A történet szerint harminc nap múlva vége lesz a világnak. A Föld lakói teljesen kifordulnak magukból, kiélik minden perverziójukat, vágyaikat. Ebben az apokalipszis előtti helyzetben kell túlélnie néhány fiatalnak. Már ha túlélésről beszélhetünk – hiszen a meteorit becsapódását követően minden élet elpusztul. Hogyan küzdenek meg a tinédzserek a sok viszontagsággal, amik őket értik? Képesek lesznek mindvégig embernek maradni ebben a keserves világban? Egyáltalán van értelme mindennek? Ezekre és az ehhez hasonló kérdesekre keresi a választ Király Márk első regényében.

Az ötlet nem eredeti, ezt rögtön leszögezhetjük. Nem is kell nagyon messzire mennünk, hiszen alig két éve jelent meg az Agave Kiadó gondozásában a Gyilkosság világvége előtt című regény, amelyben bolygónknak közel fél éve marad csupán hátra. Azonban a Harminc nappal a világvége előtt mégis más: egyedi a megközelítés, egyedi a hangvétel és egyedi a megoldás.

A regény első felében az író a kialakult helyzetet vázolja fel: az emberek nagy része teljesen kifordult magából, milliók válnak alkoholistává, drogossá, hanyagolják el társaikat. A lakosság fele fellázad az egyház ellen, hiszen a jelek szerint nincs isten, míg mások a vallásban és a szektákban bízva keresnek menedéket. A néhol szabályszerűen borzasztó képsorokat – a pedofília, az erőszak megjelenése – humorral igyekszik feloldani a szerző. Jó példa erre a celebek reakciója az eseményekre.

Ezt követően ismerjük meg alaposabban hőseink – egy maroknyi tinédzser – életét. Főszereplőnk családja is darabjaira hullik szét, a baráti társaság azonban igyekszik összetartani, ám ez nem könnyű. A sok feszültség – amelyet néhol maguknak generálnak, néhol külső erők befolyása – próbára teszik a kapcsolatukat, a barátságukat. És mindeközben - sajnos - abszolút hétköznapi és ma is aktuális problémáikkal is szembe kell nézniük: a bimbódzó szexualitás, az alkohol és a drogok iránti kísérleti vágy – mind-mind fajsúlyos szerephez jut, és kényszeríti gondolkodásra az embert.

Király Márk szókimondó, nyers, ám mégis egyszerű stílusa képes arra, hogy megszólítsa és magával ragadja az Y-generáció olvasóit. Vitathatalan azonban az is, hogy a történet roppant megosztó lesz, leginkább a felnőttektől érheti bírálat, azonban ezzel együtt is biztos vagyok benne, hogy sikerre van ítélve a kötet. Nem tagadom, nekem is voltak időnként fenntartásaim, és Királynak is van hová fejlődnie, de láthatólag elindult egy úton, amelyen ha végighalad, és sikerrel veszi az akadályokat, egy lapon említhetjük idővel a hazai ifjúsági szórakoztató irodalom meghatározó alakjaival.

A röpke fülszöveg alapján egy nagyon érdekes történetre számítottam, ugyanakkor a témaválasztásból már kikövetkeztethető rengeteg buktató, ami ronthat az olvasási élményen, nem is keveset.

A történet lényegében egy egyszerű eseményre épül: világszerte bejelentik, hogy harminc nap múlva elpusztul az általunk olyannyira ismert bolygó, a Föld egy későn észlelt meteorit miatt. Akárhogy is nézem, ez egy nagyon erőteljes kezdés, hiszen rengeteg információt tartalmaz, ami meghatározza az egész könyvet: megadja, mennyi idő alatt zajlanak le az események, előre megismerjük, hogy mi lesz a végkifejlet és megadja az alaphangulatot. Így, hogy teljesen tisztában vagyunk az egész könyvvel, tehát úgy mondva nem tartogat számunkra már nagy meglepetést jogosan felmerülhet a kérdés: nem lesz unalmas? Hát azt garantálhatom, hogy ezt a könyvet nagyon sok jelzővel lehet illetni, de ez nem szerepel közöttük!

Az alapkoncepcióhoz visszatérve: sokakat foglalkoztat a gondolat, hogy ki mit tenne, ha megtudná, mennyi ideje van még hátra. Elkezdené a régóta halogatott terveit megvalósítani? Az eddig elérhetetlennek vélt álmok útjára lépni? Esetleg ugyanúgy tengetné tovább a mindennapjait, mintha ez az információ nem jutott volna el hozzá? Vagy mély depresszióba esik és inkább önmaga vet véget az életének, hogy még egy utolsó saját döntést hozhasson? Biztos vagyok benne, hogy kedves olvasóm, neked is eszedbe jutott ez a téma már, vagy legalább most elgondolkodtál rajta, te vajon hogyan cselekednél. Nem egy könnyű kérdés, ugye?
S pont ezért lepődtem meg ezen ennyire, mert naivan azt hittem - már a borítóterv miatt is - hogy egy nagyon könnyed, vicces stílusban megírt történetet fogok olvasni, ami nem tartalmaz sok mélyenszántó gondolatot. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Ezen történet során megjelenik rengeteg lehetséges reakció, nagyon jól ábrázolva azt a tényt, hogy minél közelebb ér az a bizonyos nap, annál jobban eltávolodik az emberi mivoltától a nép, egyre szélsőségesebb reakciók mutatkoznak meg, Olyan lehetőségek merülnek fel, amik nekem eszembe sem jutottak volna. Azoknál, akikről nem is gondolnánk előtörnek az állati ösztönök, vagy a legszilárdabb emberek is megőrülnek. S ez tényleg így lenne. Rettenetesen jól van ábrázolva, hogy mi történne, ha egy ilyen bejelentésre ébrednénk akár már holnap reggel. Megmutatja, hogy az eddig fontosnak vélt dolgok hogy vesztik el egyik pillanatról a másikra a jelentőségüket. Az emberi kapcsolatok is előtérbe kerülnének, fontosabb lenne a család, mint a karrier. 

Király Márk nem fecsérli feleslegesen a szót, ami néhol zavaró is tud lenni, például, mikor egy új fejezetnél azt sem tudom, éppen kiről van szó, s szinte rosszul érzem magam, hogy talán nem figyeltem oda, pedig tudnom kellene, hogy ő hogyan kapcsolódik a főszereplőnkhöz? Aztán a fejezet végére kiderül, hogy nem én vagyok a szenilis, hanem ténylegesen most kapcsolódott be a történetbe. Ugyanakkor ez a tömör fogalmazási stílus adja meg a történet sava-borsát. Sokkal jobban átérezhető az események alakulása, az aktuálisan jelenlevő érzelmek. Tipikusan "a kevesebb több" helyzetre pozitív példa. 

Emellett úgy tud játszani a szavakkal, hogy az bámulatra méltó. Igényesen fogalmaz, de mégis nyersen a szemünk elé tárva egy fiatal elképzeléseit, gondolatmeneteit. Ez a könyv nem a felsőbb korosztálynak íródott, a célközönsége a fiatal felnőttek, akik nem buknak ki egy-egy erőteljesebb leíráson és cifrább káromkodáson. 

Szeretném kiemelni, hogy mennyire rávilágít ez a történet arra, hogy az idő relatív. Harminc nap a mindennapok taposómalmában nem tűnik soknak, épp egy hónap, ami pont ugyanolyan volt mint az előző és pont ugyanolyan lesz, mint a következő. Telnek a napok, gyorsan elszalad a megszokott rutin miatt legyen az az iskolapad koptatása vagy a munka rabigája. Ugyanakkor ebben az esetben, mikor tisztában vagyunk vele, hogy ez az utolsó harminc napunk máris egyszerre lesz rövid és lehetetlenül hosszú is. Rövid, mert már csak ennyi van hátra, meg vannak számlálva a pillanatok és eszünkbe jut, mennyi mindent nem tettünk még meg, amit szerettünk volna, csak mert nem volt rá idő, s a legtöbbre már nem is fog jutni. Hosszú, mert ahogy Márk is nagyon jól megfogalmazta: "...pont huszonkilenc és féllel több, mint amennyire valójában szükségük volt." Hiszen így még túl sok idő jut a gondolkodásra, az elveszett álmok kergetésére, önmagunk ostorozására és a kihagyott lehetőségek megbánására. A gyengébbeket maga alá temeti a tehetetlenség érzése, míg vagy beleőrül, vagy véget vet az életének. Akárhogy is nézem, egyik végkifejlet sem a legjobb. 

Valamilyen szinten reménykedtem benne, hogy a végén majd lesz egy mondatocska, Április bolondja! vagy hasonló -főleg, mert pont április elsején olvastam -, amiből kiderül, hogy ez az egész egy nagy átverés volt, és valójában nincs vége mindennek. Nem volt értelmetlen létezni. De ez nem következik be, hogy sajnos, vagy szerencsére, attól függ, melyik oldalról közelítjük meg. Még belegondolni is szörnyű, hogy mi történne, ha ez tényleg igaz alapokra épülne és tényleg megtörténne majd a jövőben... viszont ha a végén kapnánk egy feloldást, akkor az egész történet az értelmét veszítené el. 

Nagyon megmozgatta a fejemben a fogaskerekeket ez a történet. Biztos nem fog egyhamar megkopni az emléke. Egy dologban viszont teljesen biztos vagyok: az író további könyveit is el fogom olvasni, mert nagyon tehetséges, jó érzéke van a szavakhoz!


A könyvet köszönöm a Művelt Nép Könyvkiadónak!